Sántha Károly: Karácsony ünnepén

Tündér Keletnek tájirul
Szent éjszakán hajnal pirul.
Világosság, jövel, jövel,
Elmére, szívre fényt lövellj!
Áldott nap, drága ünnep,
Kik a sötétben ülnek,
Nyernek látó szemet —
Krisztus ma született!

Siralomvölgyén a tövis
Pálmát hoz annak, a ki hisz;
A könny omol bár s fáj a seb,
Velők a lélek fényesebb.
Mennyből üdítő balzsam
Hull permetezve, lassan,
És szül uj életet —
Krisztus ma született!

Jőnek a fáradt vándorok,
Megtörik a térd; könny csorog,
És egy kéz, ama mennyei,
Terhöket mind leemeli.
Ragyog az Isten képe,
S fehér zászlóként béke
Leng a világ felett –
Krisztus ma született!

Virágot hajt a sírhalom,
Reményt a gyász és fájdalom;
Rab népek rázzák lánczukat,
S a szolgajárom szétszakad.
Az élet és igazság,
Az eszme és szabadság
Ül dicső ünnepet –
Krisztus ma született!

Dalotokon, szent angyalok,
A lelkemben megindulok.
Gyermek vagyok és veletek
Vigadozván énekelek:
Dicsőség néked Isten
A magas mennyben! S itt lenn
Békesség, szeretet –
Krisztus ma született!