Nem érzem nyomorát a mának,
Szó nélkül szenvedem…
Nem fáraszt, de uj harcra biztat
E néma küzdelem…
Nyugodtan várom mikor virrad,
A holnap mikor jő?
Reményeim valóra váltja,
És megváltóm lesz ő…
Holnap, a szép boldog holnap…
Az lesz a győzelem…
Dalt zengek, mig hörögve mul ki,
A ma, az ellenem.
Holnap, te holnap, várlak, jösz-e?
S igy tünik el sok év…
És rohanok elédbe szakadatlan:
Nyugalmas, csöndes rév…
Bizva a holnap hajnalában
Lelkem előre tör…
Mig egyszer csak utamat állja
A rév – a sirgödör.
