Szürkül a hónak bársony leple,
Fehér szépsége tovatűnt,
Valami hamvas szín belepte
Az egész tájat odakünt.
Fázós madár, dermedt a szárnya,
Gunnyaszt, a vadsom ágbogán.
Hiába mondod: Nemsokára
Ujjonghat majd a csalogány.
Komor felhők nehézkes árnya
Egy-színbe vonta az eget.
Hiába mondod: Nemsokára
Tavaszi napsugár nevet.
Nézd, e borongó égi boltot
Fel nem deríti semmi sem!
Jön a tavasz? Hiába mondod,
Én nem hiszem, ah, nem hiszem!
