Chanuka van, a gyertya fellobog
És minden zsidó szív erősen feldobog.
Eszünkbe jutnak hősi képek,
Eltünedezett ősi népek.
Volt Pharao, volt görög uralom
S nem törhetett meg minket semmilyen hatalom.
Vittük a Tórát vittük velünk,
Abból merítettük minden hitünk.
És mentünk a pusztán éhezve, szomjazva,
de velünk volt Isten, nem voltunk elhagyva.
És mi, kik ilyen ősöktől származunk
Nem csüggedünk, mi tovább harcolunk.
Hisz bíztatóan int a gyertyafény:
Ne csüggedj Izráel, van még remény!
Budapest, 1933. december
