Hogy az éltető álomnak
S az újító nyugalomnak
Másokkal hasznát vehessem,
S a reggelt kedvvel nézhessem:
Távozz édes emlékezet.
Ha nem foghatsz velem kezet;
Hadd pusztán már valahára,
Szállásod bár éjszakára.
Bolygasd reggel csendességem;
Csak adjad meg reménységem:
Hogy nem soká velem leszel,
S engemet boldoggá teszel.
