Oh Músa! mondj oly verseket,
Melyek csudálást érdemelnek.
Add, hogy füleljen a Duna,
Adj, hogy megálljon énekemre;
Vagy visszafordítván magát,
Nagy zaj között folyjon fejéhez.
Legyek hatalmas Orpheus,
S ugráljon erdő, kő szavamra.
Képzem: ha majd mind a Duna
Fejéhez indúl nagy-zajogva;
Mind a kevély Gellérdhegye
Egykét magyart jár potrohával:
Sok megcsudál, és engemet
Mint nagy poetát felmagasztal.
MÚSA
Minek csudáltatnád magad?
Elég, ha meg fognak szeretni.
