Egyszer este jó anyámnak
Elmondtam egy kis mesét.
Oly szomorú volt a vége!
Részvét csillant föl szemébe
És egy könnyet törle szét.
Aztán ültünk elmerengve
Soká mozdulatlanul…
Egyszer csak rémült kérdése
Ugy sziven talált! “S a hős e
Sok csapást túl élte?” – “Túl!”
