Azok a néma nagy tragédiák,
Hol vér nem foly, csak titkos könny pereg,
Vad örvényt rejt a síma felszín mélye,
Megoldás nincs – se bűn – csak bűnhödése,
Ó azok sujtók mindenek felett.
Van nekem is egy! Oly bús, megrázó,
Hogy ahhoz foghatót én nem tudok:
De ennek dalban sorját sohsem ejtem,
Egy percem van csak, amikor felejtem,
S ez az, midőn tinéktek dalolok.
