Régen láttam tündérszép orcádat,
Rég hallottam beszédes kis szádat!
Mégis mintha csak most fogtam volna
Tarkabarka pillangót veled…
Pajkos lelkem hozzád repül vissza
S átéli az elmúlt perceket!
Ha bokorból hallik a madárdal
Míg enyelgek illatos virággal,
Ha merengek a hold bágyadt fényén
És a szivem gyönyörtől remeg…
Vágyó lelkem hozzád repül vissza
S boldogságát veled osztja meg!
Ha valómat a költészet lángja
Mint hajnalt a napsugár bejárja,
Ha ajkamról lelkesült dalokban
Zeng az érzés, zeng a szeretet…
Égő lelkem hozzád repül vissza,
Szent érzelmét megosztja veled!
Ah de hogyha köny szökik szemembe
És arcomon égetőn pereg le,
Hogyha szívem gyötri a búbánat
S vigasztaló eszmét nem lelek…
Fájó lelkem nem repül el hozzád:
Akkor én csak magam szenvedek!
