Tóth Kálmán: Sírjon, ríjjon a hegedü…

Sírjon, ríjjon a hegedü,
Bánatomat sírja,
Míg a hajnal az ablakot
Be nem pirositja.

Huzd rá czigány! ne is állj meg!
Sötét még az éjjel…
Muzsikánál majd az idő
Tán hamarébb mén el.

Hosszú nekem az éjszaka,
Ugy szenvedem végig…
Tán a hajnal az én rózsám
Szép orczáján késik.