A csillagok kigyúlnak az égbolton,
Este van már, ha mondom.
Gyere haza, kis Mariska,
Otthon vár rád Pali, Pista.
Otthon vár rád a vacsora,
Ugye korog a gyomrocska?
Hazamegy a kis Mariska,
Örül otthon Pali, s Pista.
Előbb játszanak egy kicsit,
De később mindenki elfoglalja az asztalnál a helyit.
Megvacsorál a Mariska, s utána lefekszik,
S a puha ágyban szépen, s lassan elalszik.
1931. június
Feljött már a nap az égen,
Nagyapa sétálni mégyen.
Nincsen otthon maradása,
Megy, hogy unokáit lássa.
Tele zsebje minden jóval,
Zörgő, dió -, mogyoróval.
S kabát alatt baba, puska…
Ihol, itt a nagyapuska!
Hé, gyerekek! Berta, Gyuszi!
Van-e pacsi? Van-e puszi?
Van bizony a nagyapának!
Neki százat is adnának.
Csókolgatják, ölelgetik,
A zsebjeit ürítgetik.
S baba, puska, kabát alul
Elékerül váratlanul.
Baba, puska, kard, ostorka,
S még sok minden jőnek sorba…
“Jaj Istenkém, mennyi játék!
Ennyit én még nem is láték!”
Tapsol, ugrál, Berta, Gyuszi,
Most van még csak pacsi, puszi!
S egész napon mind ez járja:
“Nincs a nagyapának párja!”
