Ha fölülök a szánkóra,
mint a szél, úgy röpülök;
Kiabálok, sikongatok
tiszta szívből örülök;
Kalapomat meglengetem,
olyan nagyot kurjantok,
Hogy a hegyek zúgva verik
vissza a nagy visszhangot;
Még a kutyus is kedvet kap,
amint mellettünk lohol:
Kilógatja vörös nyelvét,
vigan ugrál és csahol.
