Száll, röpül a levegőben
a sok szappanbuborék:
Egyik piros, másik tarka,
sárga, zöld, vagy hupikék;
Károly fujja, egyre fujja,
szállnak a kis léggolyók:
Fönt libegnek, majd leszállnak
akár csak a léghajók.
Száll, röpül a levegőben
a sok szappanbuborék:
Egyik piros, másik tarka,
sárga, zöld, vagy hupikék;
Károly fujja, egyre fujja,
szállnak a kis léggolyók:
Fönt libegnek, majd leszállnak
akár csak a léghajók.
1.
Mind örökké barangolok,
Azt sem tudom, hol lakom;
A hol járok, dörömbölni
Szoktam, ajtón, ablakon.
S ezért senki nem is szeret,
Ki is szeretné a
Szelet.
2.
Nagy hidegben soká élek,
Vigy szobába, s meghalok.
Hó.
3.
Nincsen lábam, mégis gyorsan szaladok;
Nagyra növök, ha egy helyben maradok;
Mély torkommal mindenfélét elnyelek,
Ha bősz vagyok, rettegnek az emberek.
Folyó.
4.
Minden rosz és rest tanuló
Az én méltó pajtásom,
Életemben sokat tűrök,
Jegyet visel a hátom.
Szamár.
5.
Utaimban mindenütt
A virágot keresem,
Üldöznek a gyermekek;
Rövid az én életem.
Lepke.
6.
Van nevem, de nincs alakom, nincs testem,
Nem is látott engem senki sohasem;
Alig várják jöttömet a gyermekek,
Mert tudják, hogy én a jókhoz
Üres kézzel nem megyek.
Karácsony.
7.
A ki engem nem kerül,
Sokban előre halad.
A jó gyermek jó kedvvel
Rendesen meglátogat.
Iskola.
8.
Van szavam, de nincs hangom,
Nem aluszom, nem eszem;
Mégis hogy ha kedved tartja,
Jól mulathatsz én velem.
Könyv.
9.
Éjjel ugy mint nappal állok én négy lábon,
Hogy rajtam bárki is nyugalmat találjon!
De ha meg kell néha változtatnom helyem,
Lábaim semmit sem segithetnek ebben
S más két láb szükséges, hogy elvigyen engem.
Szék.
10.
Emberi ész mestermüve,
Országok jótéteménye;
Futok s mégis helyt maradok
S habár szólni nem is tudok
S magam épen nem ismerem,
Mégis az időt jelentem.
Ora.
Kecskerágó, sárga répa –
Ennek a fele sem tréfa!
Árpád s Anti összebujnak
– Csitt te, csitt te, hallga! –
Meglapulnak, súgnak-búgnak,
Édes anyjuk hallja?
No, most segíts vén szakállam,
Hogy én tüstént kitaláljam, –
Nagy fekete kalamáris,
Sugd meg, hogy mi készül?
Fakatona, generális,
Beszéld el könyv nélkül!
Hogy mi készül, jó barátom,
Hát én mindjárt kitalálom.
Piffeg-püffög, fütyörésző
Vasút készül már ma,
S azon megyünk, ha nem késő,
Holnap Kolozsvárra.
Azon viszünk – hajtsad, vágjad! –
Vásárfiát nagymamának,
Tíz pár csókot egy huzamba –
– Hanem most már ácsi!
Ha meghallja, még elmondja
Nagy bajuszu bácsi!
1895
Kis hajóját a Pista
zsinegre kötötte
A kis Irma repesve
álldogál mögötte;
A szellő a csónakot
vigan űzi hajtja:
De a Pista zsinegen
jó erősen tartja.
Igy mulatnak egész nap
kint a kis vizen:
Te is mulatnál velük,
azt már elhiszem!
Kikikk, kukukk! elbujok,
Egy kis sipot megfujok;
S habár meg is halljátok,
Flórit nem találjátok.
Jó gazdasszony Ilonka,
Dolgozik is naponta:
Kora reggel neki lát,
Mind kimossa a ruhát:
Aztán szépen tereget,
Felköti a kötelet,
Szárogatja a ruhát,
Megmosdatja a babát:
Akkor tisztát ad reá
S elviszi… tudod hová?
Sétálni az utczára,
Maga mulatságára.
Hinta, palinta,
Hintázik a Katinka:
Fölrepül a levegőbe,
Majd hogy el nem szédül tőle;
Száll a hinta, száll, röpül:
A Katinka meg örül.
Kis Ilonka fölczifrázza babáját,
Fölveszi a vasárnapi ruháját:
Így indul el Margithoz a szomszédba,
Baba-ruhát visz neki ajándékba.
Alkonyatig jókedvűen játszanak,
De mikor már nyugovóra száll a nap,
Kis Ilonka elbúcsúzik módosan,
S hazaballag fáradtan és álmosan.
Szeretem én a babámat,
jaj, de szeretem!
Minden reggel szép ruhába
felöltöztetem;
Ha magam sétálni megyek,
őt is elviszem;
Adok neki minden jóból,
amit csak eszem;
Azért olyan kövér, piros,
mert jól tartom ám;
Jaj, de nagyon szeretem is
az édes babám!
Száll a sárkány, jaj de tarka!
Papirosból van a farka:
Szeme-szája vigyorog,
Fölrepül, ha szaladok!