Pethő Levente: Hintaló

( Virtuális valóság -ok )

Görbe talpa karbon szálas
spirál tükör a szárnya,
Fordulj velem a magasba
itt ês most,vagy soha!

Napra készen alkut kötök
algoritmus parancs szóval,
átjárója virtuális világoknak
hologram por nyomába.

Neuron-háló lépcső fokon
kapaszkodjak sörényedbe,
csoda váró Enter gombon
végtelenek végeredménye.

Vágtató patás lovam
végúton ha belefáradt,
megmártozik fotón tóba,
Új hajnal röptében,
lesz belőle kiáradó fénylova.

Ragyogj, patás állatom !
Feszülj neki idő -tér tengelyén,
minden vágyam ha teljesíted
meta-tér kör-ős metszetén,
kvantumdob ,fêny, hang
lelked eledele a tiéd.

10. 05. 2024.
Marosvásárhely

Pethő Levente: Ó te szerelem

Ó te szerelem,
szerelemes madárkám.
Énekelj énekelj,
nekem már.

Ajkad alatt
rezzen a táj,
mozdul a szemedben
az ifjúkori láng.

Hajad hullámain
táncol a téli szél,
dobbant a szívem
hirtelen megszöktél.

Csak hét ölelés
S tán még egy fél,
Nap vörös szívemből
halkan kiléptél.

Én,én éltem át
S te vidd tovább.
Ó te égi irgalom,
ez volt könnyed
utolsó dalom .

10. 02. 2024
Marosvásárhely.
Pethő Levente

Pethő Levente: Őszi kesergő

Ha fèltve èrintem
szívedet
látni vèlem
mint növekszik
a felszínen
gyürüző
vágyaink.

A csalódás
legelte
ki belőle
a tűzet
tükörè simult
s nèzem
a kèpedet.

Rám èpül
a gondolat
ahogy felhőiben
aláereszkedik
az alkonyat,
esőcseppek
áztatják
emlèk kèpű
arcodat.

Fáradt könnyű
szíved illatát
örülten birtokoltam,
s tova tűnt
mint dermedt
falevèl
fordulata.

14. 11. 23
Marosvásárhely