Jellemeim ér menetében
egy verselés
érint e jelen engem,
eleven emlékek elé.
Szemem mégse ég
mégse fél,
kijelentve nevezve
reménytelen szerelem.
Feltépet szívem,egy rengés
fehér hevében
kísért hideg szelein,
végleg elrepítve
tekinteted lenge élein.
16.04.2024.
Marosvásárhely
Hahó mindenség,
mozduljatok má!
Kell a kritikus tömeg,
térden ülő akarat ínség.
Gyöngy kékes boltozaton
vas szögek lógnak,
sürgető köz akaraton
vöröslő rozsda alkonyatnak.
Új szelek járnak kelnek
csilingelnek a szögek,
hangjukat tépí a messzeség
rezgő áradat kvantumoknak.
29.03.2024.
Marosvásárhely
Ó te szerelem,
szerelemes madárkám.
Énekelj énekelj,
nekem már.
Ajkad alatt
rezzen a táj,
mozdul a szemedben
az ifjúkori láng.
Hajad hullámain
táncol a téli szél,
dobbant a szívem
hirtelen megszöktél.
Csak hét ölelés
S tán még egy fél,
Nap vörös szívemből
halkan kiléptél.
Én,én éltem át
S te vidd tovább.
Ó te égi irgalom,
ez volt könnyed
utolsó dalom .
10. 02. 2024
Marosvásárhely.
Pethő Levente
Sóhaj törlesztés a
bánat bank előtt,
falnak dőlt
kamatláb fölött.
Még ínt az új árfolyam
forr lik odabent az euró,
nyereség blokád tam-tam
zsebèt metszet öregapó.
Törődj bele mint
átszelő suhanás,
A kártya forgató kínt
bolti árstop rèsein.
Élő adásban adjuk
az utcai felvètelt,
napra készen adagolva
kapjuk.
01.15.2024
Marosvásárhely
Egy két szóra
költeni szeretnék,
lírai paripám
téged megülnék.
Át repítenèl
nyelvek országin,
igék földjén
hol csak a szó
világít.
Értelmes éltemnek
szózatot hangolnék,
szíved szerzetének
édes szerelmem,
veled csak táncolnék.
01.08.24.
Marosvásárhely
Jön az igazság
magos ègi hatalmasság,
vad földi viszály
Szent választott nèp
szemed ezen tartanád.
Sötèt felhők torlaszok
bálvány árny nemzetek,
földet verő jèg
szikrázó nehèz dárdafok
a Döntès völgyèbe kèszüljetek!
Egek meghajoljatok
előtörő sereg angyalok,
lovas íjász fènykirály
győztes karja mutat
születő új világ iránt.
Ha fèltve èrintem
szívedet
látni vèlem
mint növekszik
a felszínen
gyürüző
vágyaink.
A csalódás
legelte
ki belőle
a tűzet
tükörè simult
s nèzem
a kèpedet.
Rám èpül
a gondolat
ahogy felhőiben
aláereszkedik
az alkonyat,
esőcseppek
áztatják
emlèk kèpű
arcodat.
Fáradt könnyű
szíved illatát
örülten birtokoltam,
s tova tűnt
mint dermedt
falevèl
fordulata.
14. 11. 23
Marosvásárhely
Csöndes álma csendessége
csengő pirkadat csengése
szárny tűzmadár szárnyalása
Èg szemének égetése
felleg vára fellegének
Napszélnek fészke Őstűzének.
Ha egyszer volt egy szerelem
újjáéled útja szépe,
költve érint meg a költészet
S szívet add szívemnek
dobban újra ó dobogása
lépted ölelésed járása.
Valamikor valamiért
szeptember elején
szerelmed èl-e mèg?
Űz a gondolat s hamujában
felcsillan ezüst hajad.
Szemed táj hol egykor
kergetőztünk minduntalan.
Valamikor valamiért
szerelmünk elején
kèt tűz közepèn
öleltelek szíved vègtelen egèn.
