Húzom-húzom a fűrészt,
mert favágó vagyok:
A tuskóból pedig majd
gyújtóst hasogatok;
Úgy hordom be a konyhára
tüzet rakni vacsorára.
Zigány Árpád versei
Zigány Árpád: A főszakács
Mit nevettek? – mit csúfoltok? –
hisz’ főszakács vagyok én:
Hónom alatt főzőkanál,
előttem meg a kötény.
Ég a tüzem, forr a vizem,
fölteszem a pecsenyét:
Egy-kettőre meg is sütöm,
aztán kész a jó ebéd.
Zigány Árpád: A tudós kutya
Lábra állok, tánczot járok,
én a tudós kutya vagyok:
Bukfenczezem, fittyet hányok,
lovaglok, ha akarok;
Szörnyű nagy a tudományom,
írni, olvasni tudok,
Bicziklizem, eszem, iszom,
a létrán is fölfutok.
Zigány Árpád: Róka koma
Róka koma, mit csinálsz,
Milyen rosszban sántikálsz?
Ne is lesd a tyúkokat:
Hiába fened fogad, –
Nem kapsz tyúkot, kis hamis,
Még ha beteg leszel is.
Zigány Árpád: A magyar huszár
Ha az egész kerek földet
végig mind bejárod,
A vitéz magyar huszárnak,
párját nem találod,
Mert a huszár az Úristen
első katonája,
A jó Isten maga vigyáz
a mennyekből rája.
Mint a villám, olyan szilaj,
gyors a támadása:
Porba gázol minden ellent,
merész rohanása;
Piros vérét inkább
százszor patakban hullatja;
De a dicső magyar zászlót
cserbe sohse hagyja!
Zigány Árpád: Ninini…
Ninini, a Ferike,
Czilinder a fejibe,
Nagy pipa a szájában,
Apja botja markában:
Igy indúl az utczára,
Egy rövidke sétára;
De ha apja meglátja,
Alighanem ellátja!
Zigány Árpád: Kinek adjam?
Kinek adjam, kinek adjam
ezt a csúnya ördögöt?…
Nekem! – Én majd a nyakára
hosszu madzagot kötök!…
Hát ezt a tarka pojáczát? –
Azt meg ad nekem, Katám
A babámmal egy szobában,
egy kenyéren tartanám.
Zigány Árpád: Mit mutatunk 10 fillérért?
Csörgő lánczon hátul tánczol,
visit, makog egy majom:
Kis gyerekek, ennél szebbet
nem láttatok, mondhatom!
Hófehérkét, a hét törpét
meglátjátok idebent:
Csak tiz fillér, annyit megér,
nem láttatok még ilyent!
Mert pórul jár a csúf Halál,
Fajankó úgy elveri,
Fejét hátát, kezét lábát
s nyakát is kitekeri.
Zigány Árpád: Virág-öröm
Istenem, de sok virág mosolyog felém;
Tátika, harangvirág, kikirics, kökény;
Egyik piros, másik kék, – jó az illata:
Legjobb szagu mégis a szegfü s ibolya;
Ám a legszebb mégse ez: találd ki, melyik?
Kék nefelejts, – mely a víz partjain nyílik.
Zigány Árpád: Mi van a kosárban?
Kosár, kosár: mi
van benne?
Ha kinyitnám, de
jó lenne!
Tele van ám
almával,
Baraczkkal, meg
szilvával.