Száll a sárkány, jaj de tarka!
Papirosból van a farka:
Szeme-szája vigyorog,
Fölrepül, ha szaladok!
Zigány Árpád versei
Zigány Árpád: Három seprős kis lány
Nini, ez a három kis lány
fejét mire adta!
Seprőt fogott mind a három,
a kis eszemadta!
Jaj, de szépen dolgozgatnak:
egy csöppet se restek,
Nekik való könnyü munkát,
jó dolgot kerestek.
Szépen felsöprik a kertet,
tiszta is már félig:
Ha ily serényen dolgoznak,
készen lesznek délig.
A madárkák vidám dallal
biztatgatják őket,
Ők meg jó kedvvel forgatják
a nehéz seprőket.
Zigány Árpád: A gímszarvas
Gímszarvas meg őzike, megállnak a réten,
Kémlelődve néznek szét a dombos vidéken;
Sok ellenség üldözi szegény állatkákat,
Isten is azért adott nekik futós lábat.
Zigány Árpád: Anyuska ágya
Van nekük egy szép ágyunk,
anya alszik benne:
Bárcsak vele alhatnám,
jaj de jó is lenne!
A keblére hajtanám
fáradt kis fejemet,
Míg a szép, édes álom
lezárná szememet.
Zigány Árpád: Gerlemadár
Gerlemadár, vadgalamb,
turbékol az ágon:
Ilyen szelid, szép madár
nincs több a világon!
Zigány Árpád: A bőregér
Éjjel jár a bőregér, ha leszállt a nap,
Pusztitja a sok legyet, tücsköt, bogarat;
Nagyon hasznos állat ez s mégis üldözik:
Gonosz fiuk megfogják, falra szögezik.
Zigány Árpád: A kis boltos
Czukrot, kávét árulok,
Mert én kis boltos vagyok;
Mi tetszik, kisasszonyom? –
Gyömbér, szappan, só, füge –
Parancsoljon izibe!
Akármit vesz, igérem;
Becsülettel megmérem.
Zigány Árpád: Ha fölülök…
Ha fölülök a szánkóra,
mint a szél, úgy röpülök;
Kiabálok, sikongatok
tiszta szívből örülök;
Kalapomat meglengetem,
olyan nagyot kurjantok,
Hogy a hegyek zúgva verik
vissza a nagy visszhangot;
Még a kutyus is kedvet kap,
amint mellettünk lohol:
Kilógatja vörös nyelvét,
vigan ugrál és csahol.
Zigány Árpád: A kis Erzsi…
A kis Erzsi babáját
az ölébe vette,
S nyári szalmakalapját
a fejére tette;
Aztán beült kocsijába!
s menni akart, – de hiába!
A kocsija csak nem akart
szaladni,
S Erzsikének otthon kellett
maradni.