Bölcsesség témájú versek

Macska eszik egeret;
Gyermek eszik kenyeret.

Kereng mérges kigyó;
A ki sir, az nem jó.

Tarka tollas madár;
Nem kap, a ki nem vár.

Szép kis galamb fehér;
Kap, a ki szépen kér.

Páva tolla fényes;
Rosz gyermek a kényes.

Bárány eszik szénát;
Gyermek eszik almát.

A rosz kutya ugat;
A jó gyermek hallgat.

Ha kis kutya harap,
Akkor csontot nem kap.
Ha gyermek verekedik,
Majd ozsonnát nem eszik.

Mindent eszik a rút légy;
Gyermek, torkos ne légy.

Elefánté a nagy fog:
Rosz gyermek, a ki nyafog.

Hernyót fáról leveszik;
A ki mászkál, elesik.

A jó gyermek szépen szól;
Rosz czicza, a mely karmol.

A rosz alma férges;
A rosz gyermek mérges.

Vizen terem a nád;
Rosz, ki másnak nem ád.

Nagy fán terem a szép körtvél,
Ostoba, ki mindentől fél.

Réten terem a fűzfa,
A mi fáj, az rosz tréfa.

A mit látsz, ne kérd mindjárt;
Sok van a mi neked árt.

A nagy viz sebesen folyjon,
A kis lány mindig szépen szóljon.

Imádkozzál jól mindég;
Istentől jő segitség.

A mi tied, tedd el;
De másét ne vedd el.

A ki sokat eszik,
Az megbetegszik.

Ha gyermek mindig jó volna,
Atyja, anyja nem busulna.

Akkor örül az anya,
Ha van neki jó lánya.

Ugy jöhet csak jó reád,
Ha az Isten áldást ád.

Édes atyánk az Isten,
Ki velünk csak jót teszen.

Szükségben ne féljünk,
Istenben reményljünk.

Roszat tész bár titokban,
Isten előtt tudva van.

Magadat bár hová vonod,
Isten előtt el nem dugod.

Tartsd fejedben a jó szót,
Bizz Istenben, tedd a jót.

Nemcsak mindig játszani,
Hanem kell is tanulni.

Senki azon nem bánkodott,
Hogy dolgában iparkodott.

Bajaidat csak neveled,
Ha türhetetlen szenveded.

Ha iparkodó lész:
Dolgodban sokra mész.

Keveset szólj, de igazat:
Sok beszéd sok roszba avat.

Istennél kedves az,
A ki mindig igaz.

Szelidség és jóság
Földön már mennyország.

Jó a gazdag, jó a bölcs,
De még jobb a jó erkölcs.

Kemény szivü a fösvény.
Nem áldja azt a szegény.

Ha mid van nem takaritod,
Annak hamar végét látod.

A ki nem tud mindent jól eltenni,
Ha aztán kell, nincs mit elővenni.

Durva rosz gyermeket
Senki nem szerethet.

Ételben, italban telhetetlenség
Után jő bizonynyal baj és betegség.

Szépség elhervad;
Jóság megmarad.

Kevély, tolvaj, hamis,
Három roszabb nincs is.

Büntetés, bár későre,
Bünt eléri végtére.

Szánakodjál másokon,
Jutalma lesz magadon.

Ki más örömét rontja,
Rosz szivét kimutatja.

Ki nem hálaadó,
Az nem is lehet jó.

Rosz gyermeket kerüld el,
Máskép te is rosz leszel.

A hazug gyermek végtére,
Tolvaj lesz öregségére.

A ki másnak okoz kárt,
Mindig magának is árt.

Hagyj te békét másoknak,
Hogy neked ne artsanak.

Senkiről roszat ne beszélj,
Hogy másokkal békében élj.

Jó gyermekek szüléiknek
Mindig örömet szereznek.

Annak, ki rosz és oktalan,
Apja, anyja boldogtalan.

Gyermek, a ki jó,
Gyors szófogadó.

Szülők örülnek nagyon,
Ha jó gyermekök vagyon.

Ha jót akarsz igazán,
Segits sokszor más baján.

Vigyázva ugrálj és szaladj,
Hogy el ne essél s ép maradj.

Inkább valamit szenvedj,
Semhogy mindjárt perlekedj.

Más dolgát ne kérdezd,
Csak magadét végezd.

Jó szó talál jó helyet,
A jó munkás kenyeret.

Annak sirt nevetve ásnak,
Ki életében nem ad másnak.

Ne perlekedj; békeség
Mindig nagyobb nyereség.

Bút és bánatot érsz,
Ha mással meg nem férsz.

Ha te másnak nem engedsz,
Mindig legtöbbet szenvedsz.

Rútabb vétkes nincs irigynél,
Ki más örömén búban él.

Nyertes a hamis kis időre:
De mégis rajta veszt végtére.

Tiszta lelkiisméret
Jobb, mint ember-dicséret.

Dolgos kéz, tudós ész
Olyan kincs, mely el nem vész.

Dolgosok közt olyan a rest,
Mint élők közt a holt-test.

Ki nem takarit kicsinyben,
Tékozló lesz az mindenben.

Jó az étel, ital,
De ki azért él-hal,
Az mindig szégyent vall.

A rest ember jelenlétét
Tölti unalomban;
Meggondolván jövendőjét,
El aggodalomban.

Állatnál roszabb a telhetetlen,
S az emberi névre érdemetlen.

Ki ronda öltözetében,
Ritkán tiszta az lelkében.

Csinos takarékosság
Többet ér mint gazdagság.

Nem használ a birtokod,
Ha meg nem takarítod.

Hol nincs jó házi rendtartás,
Van pénz- és időpazarlás.

Az idő drága kincs,
Ezt ha te elvesztegeted,
Pótlója sehol sincs,
Mert vissza már nem nyerheted.

Istenben bizodalom,
Életben nyugodalom.

Roszul szerzett gazdagság
Legnagyobb nyomoruság.

A mit rosz uton szerzettél,
Azzal magadnak kárt tettél.

Ha az állatot kinzod,
Rosz szivedet mutatod.

Bajaidban enyhülés
Csak a csendes eltürés.

Fájdalmidat kétszerezed,
Ha zugolódva szenveded.

Ha rosztól tanácsot kérsz,
Igaz utra el nem érsz.

Az igaznak bizodalom
Mindig bizonyos jutalom.

Nyájassággal sokra mégy,
Mert mások kedvében lészsz.

Mindig megvetik
A kérkedőt,
És nem szeretik
Kevélykedőt.

Nincs roszabb telhetetlen kivánságnál,
Mindig van gazdagabb a gazdagnál.

A ki a jó tanácsot megveti
S mindig csak a maga fejét követi:
Sokszor drágán megadja árát,
Egész életére vallja kárát.

A ki szüleinek örömére lesz,
Az már itt a földön nagy jutalmat vesz.

Gyermek tiszteld a tanitót,
S fogadj neki mindenben szót.

Tanítódnak szeretettel
Tartozol és köszönettel.

Szülőidnek s tanítódnak legjobban adsz hálát,
Ha megteszed mit mondanak s fogadod tanácsát.

Adj te jó szót,
Helyet az talál jót.

Örömest cselekedj mindennek kedvére,
Jónak minden ember szeretett testvére.

A ki mást ingerel s nem fér a bőrébe,
Keserüen meglakol igen gyakran érte.

Csinosság és tisztaság
Jobb, mint pompa s czifraság.

Tiszta légy te lelkedben,
Tested s öltözetedben.

Ruhátokat mindig kíméljétek,
Nehezen szerzik azt szülőitek.

Mindenekben tarts jó rendet,
Pénzed ugy kiméld s idődet.

Éjjel jobban nyugodtál,
Ha nappal jól dolgoztál.

Ne csak mindig játszszál,
Dologhoz is szokjál.

Ha idődet is vesztegeted,
Soha vissza nem nyerheted.

Jó az erő, de ügyesség
Mindig még nagyobb nyereség.

Hamis nyelv, mint a csalán,
Csip, s olyan mint bojtorján.

Hízelkedő mindig árt
S édes nyelvvel teszen kárt.

Sokat láss és elhallgass,
Hogy békében maradhass.

A mit vészsz, az legyen szükségedre
S ne vesztegess pénzt rideg kényedre.

Jó, ha korán megszokod,
Hogy szavadat megtartod.

Ki nem elégszik be kevéssel,
Az sokat nehezen érdemel.

Ha már siránkozol minden kicsinységen,
Hogy vigasztalódol szerencsétlenségen!

Szégyent hoz rád a hazugság,
Becsületet az igazság.

Baja van itt mindenkinek,
Legtöbb a türhetetlennek.

Szelíd légy és csendes,
Hogy békével élhess.

Csak ugy lesz igaz jó kedved,
Ha végzed kötelességed.

Jó lélekismeret
Mindig ad jó kedvet.

Jó erkölcs és szelidség
Ifjuságnak ékesség.

Használ, ha jót beszéltél,
De többet, ha jót tettél.

Szelid csinos viselet
Másokkal megszerettet.

Jó tanitást hallani
Nem elég, kell követni.

Szelidség és jóság
Földön nagy boldogság.

Mint a kis ibolya, mely elrejtve nyilik,
Jó légy, bár nem látnak, s azt tedd, a mi illik.

Ha örömet akarsz életedben,
Dolgos légy és tiszta lelkedben.

Csak annak tartós öröme,
Kinek van arra érdeme.

A kakasok berzenkednek,
Csekélységen összevesznek.
Emberek közt rosz szokás
Az ily kakas-bajvivás.

Egy napot se mulaszsz ugy el,
Hogy ne jeleld jó tetteddel.

Minden sorsban jót tehetsz,
És ha jót tészsz, jól élhetsz.

Jót tegyél a jóságért,
Ne csak magad hasznáért.

Takarékos nincs kenyér nélkül,
A vesztegetés inséget szül.

Ki a garast nem becsüli,
A forintot nem érdemli.

A tékozló végre
Jut mindig inségre.

A virgonczságban is kell tartani határt,
A sok lótás-futás a gyermeknek megárt.

Éhezik a fösvény gazdagságnál,
Sem magának, sem másnak nem használ.

Kemény szive van a fösvénynek,
Nem segit, nem ád a szegénynek.

Tanuld magad mérsékelni,
Ha sokáig akarsz élni.

Ne kérkedjél; a szerény
Tetszetősebb, mint a fény.

Ha jó szived van, és akarod igazán,
Ha bár szegény vagy is, segithetsz más baján.

Mulékony mint a virág,
A szépség és hiuság.

Kevély megaláztatik:
A kérkedőt megvetik.

Olyannak, ki már egyszer hazudott,
Nem hisznek többé, bár igazat mondott.

Ne dicsérd vagyonodat;
El ne bizzad magadat.

Ha mindennek végét jókor meggondolnád,
Ugy cselekvésedet soha meg nem bánnád.

Jó gyermek szülőinek hiv ápolója,
Ha azok megöregszenek, jó gyámolója.

A ki goromba és kevély,
Attól minden ember fél.

Dicsekedőt s kevélyet
Soha senki sem szeret.

Az állatot is az Isten teremtette,
S annak kinzatását mindig megbüntette.

Mindenki szereti, ha kis leány csendes,
S még játékközben is szelid, illedelmes.

A mi fáj, az rosz tréfa,
Az állat sem darab fa.

Ha semmi jót nem tészsz,
Bizonyosan rosz lészsz.

A ki bántja másét,
Az mindig rútul vét.

A tolvajt büntetés nyomban követi,
A szégyenét soha ő el nem temeti.

Torkosságot lopás követ,
Torkost minden ember megvet.

Ha csak szinlelt jóságod,
Elárul hamisságod.

Idegen jószágtól mentsd meg kezedet,
Máskép bűn s félelem tölti éltedet.

A mivel bővelkedel,
Oszd meg mással, s nem vész el.

Ha keveset adhatsz jó szivvel,
Több mint a sok, ha bővelkedel.

Segitséggel ne késsél,
Ma használ, mit ma tettél.

Hogy szerencsés légy, nem érdemled,
Ha mások baját elfelejted.

Jót tégy és szánj meg mást,
Istentől nyersz áldást.

Vigasztald a szomorút,
Segitsd fel a nyomorát.

A ki nem szán s nem segit mást,
Maga sem talál szánakozást.

Bocsáss meg annak, ki megbántott;
Ellenségedből lesz barátod.

Szeretetet szerez jóság;
Nem a szépség és gazdagság.

Boszus, mérges természet
Világon sok kárt szerzett.

A ki mással jót tehet,
Legtisztábban örülhet.

Szeresd felebarátodat,
Mond a törvény, mint magadat.

A kutya a hűség valódi jelképe,
A sok hűtlen, rosz barát tanulhatna tőle.

Olylyal mérnek vissza néked,
Milyen volt a te mértéked.

Ki másoknak kedvére tesz,
Az jó barátokat szerez.

Megháláld, ha veled jót tettek,
Háladatlanság nagy vétek.

Hogy más kedvedre tegyen,
Tőled az hálát vegyen.

Rosztól óvd magad,
A rosz elragad.

Inkább maradj magányban,
Mintsem rosz társaságban.

Szurokhoz nyulsz, mocskos lészsz,
Roszak között roszat tészsz.

Csak a jóval társalkodjál,
Csak a jó gyermekkel járjál.

A ki csak mindig mulat,
Becsületet nem arat.

Rajta veszt a hamis,
Holnap ha nem ma is.

Igaz legyen szived,
Igaz a beszéded.

A hamisat utolérik
S megvetik, ha megismérik.

Ha te makacs lészsz,
Magadnak kárt tészsz.

Tartsd meg mindig szavadat,
Csak ugy nyersz bizodalmat.

A ki csufol nyomorultat,
Maga is ily sorsra juthat.

Bocsáss meg ellenségednek,
Kedvére lész Istenednek.

Boldogság a békeség;
Jó erkölcs és szelídség.

Légy másokkal békében,
Ugy lész boldog éltedben.

Jó példával tanits mást,
És Istentől nyersz áldást.

Ki hátrálhatja a roszat és nem teszi,
A vétket s büntetést az magára veszi.

“Dobd vissza kenyérrel, a ki kővel dobott”,
A szelid jó Jézus minket igy tanitott.

A roszat jó utra igazítsd,
De ne szidalmazd és szégyenitsd.

Mikép a miatyánkban igéred,
Bocsáss meg annak, ki vétett ellened.

Ha az Istent követed,
Önmagad javát nyered.

Kiméld felebarátodat:
S kimutatod jóságodat.

Hibáinkat nem látjuk:
De másban feltaláljuk.

Ne szomoritsd szülőidet,
Hogy szeressenek tégedet.

Mindegyik jót tehet;
Segits a hol lehet.

Jó tanács

Ha ezeket elolvastad,
Azon légy, hogy meg is tartsad;
Ki a jó szót megfigyeli,
Mindörökké hasznát veszi.

magyar-versek

magyar-versek.hu